HADAS MIKL�S: Tisztelettel k�sz�nt�k mindenkit a Kom�romi Szalon m�sodik besz�lget�estj�n, vend�gem ez�ttal Gazdag J�zsef sport�js�g�r�, az �j Sz� Focitipp nev� futballmell�klet�nek a szerkeszt�je, s egy rendk�v�l izgalmas t�m�r�l, futballr�l �s identit�sr�l fogunk besz�lgetni. Kezdem egy szem�lyes �lm�nnyel: a 2010-es futballv�b� szlov�k–olasz m�rk�z�s�t a szlov�kiai Ipolyvisken n�ztem, �s meglepve tapasztaltam, hogy a t�bbs�g�ben magyarok �ltal lakott telep�l�sen a helyiek nem k�l�n�sebben drukkoltak Szlov�ki�nak. Mi ennek a magyar�zata?

GAZDAG J�ZSEF: Az ipolyviskiekhez hasonl�an �n sem Szlov�ki�nak szurkoltam. A mi�rtre t�bbf�le v�lasz is k�n�lkozik, a leg�ltal�nosabb tal�n az, hogy egy kisebbs�gnek mindig meglehet�sen problematikus azonosulnia a t�bbs�gi nemzet emblematikus csapat�val. Ennek t�bbf�le oka van, a politikai-t�rt�nelmi traum�kt�l kezdve eg�szen addig, hogy milyen kultur�lis identit�s� csal�dban n�tt�nk fel. A mi csal�dunkban p�ld�ul az irodalmat els�sorban a magyar irodalom, a kult�r�t pedig els�sorban a magyar kult�ra jelentette, enn�lfogva az is egy�rtelm� volt, hogy nem a csehszlov�k (vagy k�s�bb a szlov�k), hanem els�sorban a magyar v�logatott m�rk�z�seit n�zt�k. A szlov�k nemzeti tizenegy k�z�mb�s sz�momra.

HM: Nem ellentmond�s az, hogy egyr�szt k�z�mb�ss�get emlegetsz, m�sr�szt viszont traum�kr�l besz�lsz? Aki k�z�mb�s, az ignor�l valamit. Akinek viszont �l� traum�i vannak, az ink�bb ellendrukker, nem?

GJ: Nem felt�tlen�l. �n p�ld�ul nem vagyok ellendrukker, csak soha nem �rtettem, magyar l�temre mi�rt kellene lelkesednem a szlov�k v�logatott�rt. Hadd eml�tsek egy szeml�letes p�ld�t: a 2010-es vil�gbajnoks�got a spanyolok nyert�k. Hogyan reag�ltak erre a sportt�rt�nelmi esem�nyre a spanyolorsz�gi kisebbs�gek? A katal�nok t�bbs�ge el�gedetten nyugt�zta, hogy Spanyolorsz�g lett a vil�g legjobbja, de ez az el�gedetts�g els�sorban annak sz�lt, hogy a spanyol v�logatott gerinc�t a Barca j�t�kosai alkott�k, �gy a katal�nok f�lig-meddig a saj�t csapatuknak tekintett�k azt a galerit; a v�b�-d�nt�ben p�ld�ul �t katal�n nemzetis�g� futballista l�pett p�ly�ra, Piqu�, Busquets, Xavi, F�bregas �s Puyol. Ut�bbi a vb-d�nt� lef�j�sa ut�n azonnal katal�n z�szl�t bor�tott mag�ra, �gy �nnepelte a gy�zelmet. Sz�val �r�ltek a katal�nok, de azt az�rt hangs�lyozt�k, hogy n�luk tov�bbra is a Barca �ll az els� helyen, azt semmi sem �rhatja f�l�l.

Baszkf�ld�n m�s volt a helyzet, ott m�r azt is nehezm�nyezt�k, hogy a baszk Xabi Alonso mi�rt v�llalta a szerepl�st a spanyol v�logatottban, �s a spanyol–holland v�b�d�nt� napj�n t�bb bilba�i kocsma el�tt is t�bla figyelmeztette a vend�geket, hogy a helyiek a hollandoknak szurkolnak.

 

HM: A katal�noknak �s a baszkoknak is megvan a maguk kiemelt futballklubja, amely az adott etnikum kollekt�v identit�sk�pzet�nek a hordoz�ja. Ha t�rt�netileg szeml�lj�k a szlov�kiai magyars�g szurkol�i identit�s�t, tal�lunk-e olyan klubokat, amelyek egy�rtelm�en sz�m�thattak a szlov�kiai magyars�g t�mogat�s�ra?

GJ: Egy mondattal m�g visszautaln�k Barcelon�ra �s Bilba�ra. A katal�noknak �s a baszkoknak nemcsak saj�t futballklubjuk van, hanem saj�t futballsz�vets�g�k is, �s saj�t nemzeti v�logatottjuk. A katal�nok p�ld�ul 2009 december�ben 4–2-re legy�zt�k Argent�n�t, annak a meccsnek p�ld�ul meglehet�sen nagy m�diavisszhangja volt.

Egy id�ben a szlov�kiai magyaroknak is l�tezett saj�t futballsz�vets�g�k, a k�t vil�gh�bor� k�z�tti Csehszlov�ki�ban ugyanis nemzetis�gi alapon szervezt�k meg a sport�letet, k�l�n sz�vets�g�k volt a n�meteknek, a csehszlov�koknak, a zsid�knak �s a magyaroknak. Nem neh�z elk�pzelni, milyen reakci�kat v�ltana ma ki a szlov�k k�zv�lem�nyb�l egy olyan kezdem�nyez�s, amely – katal�n �s baszk mint�ra – egy-egy meccs erej�ig �letre h�vna egy szlov�kiai magyar v�logatottat.

Hogy az eredeti k�rd�shez visszat�rjek: igen, itt is voltak futballklubok, amelyeknek identit�ser�s�t� szerep�k volt. Kevesen tudj�k, hogy a mai Szlov�kia ter�let�n Pozsonyi Torna Egylet (PTE) n�ven alap�tott�k az els� futballklubot, s ez a csapat adta a magyar v�logatottnak az els� vid�ki (nem budapesti) futballist�t, Nirnsee Gyul�t.

Vagy ott volt a F�leki TC, amely 1937-ben Szlov�kia bajnoka lett. Egy F�lek–Kassa (KAC) m�rk�z�s akkoriban t�rsadalmi esem�ny volt, t�megeket mozgatott meg, vonatok sz�ll�tott�k a n�z�ket. A F�leki TC bajnokcsapat�t az a Braun J�zsef – ismertebb nev�n Braun Csibi – ir�ny�totta, aki a h�szas �vek legend�s MTK-j�nak a tagja volt. A Schlosser, Schaffer, Orth, Braun n�gyes olyasmit jelentett a futballvil�gban, mint ma a Xavi, Iniesta, F�bregas, Messi kvartett; Jimmy Hogan p�ld�ul az�rt j�tt Angli�b�l Magyarorsz�gra edz�sk�dni, hogy ellesse az MTK-st�lus titk�t (hogyan kell „f� alatt passzolni”a labd�t), mert Eur�p�ban els�k�nt az MTK honos�totta meg a sokpasszos futballt. A f�lekieket ir�ny�t� Braunr�l m�g annyit, hogy zsid� sz�rmaz�sa miatt beh�vt�k munkaszolg�latra, s 1943-ban m�rt�rhal�lt halt – az a Braun Csibi, a kilencszeres magyar bajnok, aki kora legkiv�l�bb jobbsz�ls�je volt, s akit a k�z�ns�g 17 �vesen bek�vetelt a magyar v�logatottba.

HM: Eml�tetted a zsid� sz�rmaz�st; ez egy nagyon fontos elem volt a magyar futballt�rben, ahol a Fradi �s az MTK rivaliz�l�s�t egyfajta asszimil�ci�s versenyfut�sk�nt lehetett jellemezni: a sv�b Fradi �s a zsid� MTK egyar�nt magyarr� akart v�lni. Ez a rivaliz�l�s a k�t klub �ltal prefer�lt j�t�kst�lusban is megnyilv�nult, akkoriban az MTK j�tszotta az �n. �szfutballt a Fradi �ltal k�pviselt er�futballal szemben. Megjelent hasonl� oppoz�ci� Szlov�ki�ban is?

GJ: Nemzetkarakterol�giai jellemz�sek nem olvashat�k ki a korabeli sportlapok tud�s�t�saib�l, olyasmi viszont el�fordult, hogy hezit�ltak a j�t�kosok, amikor a nemzetis�g�ket be kellett vallani, s azon morfond�roztak, mi fizet jobban, ha magyarnak vagy szlov�knak vallj�k magukat.

Ma azt l�tjuk, hogy az orsz�gosan ismert szlov�kiai magyar futballist�k nem sz�vesen v�llalj�k a nemzetis�g�ket. Mintha ez valamilyen hendikep volna. Kezd� �js�g�r�k�nt kellemetlen meglepet�sk�nt �rt, amikor a Kass�n futballoz� N�meth Szil�rd p�ld�ul nem akart magyarul v�laszolni k�rd�seimre a csapatt�rsai el�tt.

Mik�zben Eur�pa-szerte rengeteg ellenp�ld�t tal�lhatunk. A legismertebb tal�n Oleguer Presas esete, � a Barcelona h�tv�dje volt, 2006-ban bajnoks�got �s BL-t nyert a Barc�val, majd megh�vt�k a vil�gbajnoks�gra k�sz�l� spanyol v�logatottba, Oleguer azonban nemet mondott, � ugyanis katal�nk�nt nem akarta Spanyolorsz�got k�pviselni.

N�h�ny �ve egy t�r�k–n�met meccsen 2–1-re nyertek a t�r�k�k, a k�t g�lt Nuri Sahin �s Halil Altintop szerezte. K�t olyan t�r�k j�t�kosr�l van sz�, akik m�r N�metorsz�gban sz�lettek, ott is n�ttek f�l, n�met klubban futballoztak, de amikor v�lasztaniuk kellett, haboz�s n�lk�l a t�r�k v�logatottat v�lasztott�k. Persze, a k�plet nem ilyen egyszer�, l�sd Mesut �zilt. De j�tsszunk el a gondolattal, milyen visszhangot kapott volna, ha Pinte Attila vagy Sal�ta Korn�l visszautas�totta volna a szlov�k v�logatottba sz�l� megh�v�t (a v�b� el�tt, mint Oleguer Presas!), azzal a sz�veggel, hogy k�sz, de magyar vagyok, s ink�bb a magyar sz�neket k�pviseln�m.

 

HM: Ehhez hadd tegyem hozz�, hogy amikor a 2006-os v�b�n a lengyel sz�rmaz�s� n�met csat�r, Lukas Podolski betal�lt a lengyeleknek, g�l�r�m helyett megismertette vel�nk a g�lb� fogalm�t, olyan szomor� k�pet v�gott. Te els�sorban negat�v referenci�kat eml�tett�l; de akad-e ellenp�lda, olyan futballista, aki ebben a kontextusban is felv�llalja magyar identit�s�t?

GJ: Nincs. Sum�kol�sok vannak, de ny�ltan senki sem v�llalja fel. Simon Gyula egy id� ut�n l�gy�t�jellel �ratta a nev�t, hogy ne ejts�k Szimonnak a szlov�kok, a garamk�vesdi Sal�ta Korn�l pedig nem tudott egy�rtelm� v�laszt adni az Origo k�rd�s�re, hogy magyarnak vagy szlov�knak vallja-e mag�t. Tal�n Borb�ly Bal�zs jelentette az egyetlen kiv�telt, aki egy thaif�ldi Szlov�kia–Magyarorsz�g m�rk�z�s el�tt a szlov�k �s a magyar himnuszt is el�nekelte.

HM: Volt-e olyan szlov�kiai futballklub a k�zelm�ltban, amelyet magyark�nt azonos�tottak?

GJ: A dunaszerdahelyi DAC-nak k�tszer volt es�lye arra, hogy a felvid�ki magyars�g szimb�lum�v� v�ljon; ezt a lehet�s�get mindk�tszer elszalasztotta. Az els� lehet�s�g a nyolcvanas �vek v�g�n j�tt el. Akkoriban Dunaszerdahely volt az egyetlen magyarlakta v�ros, amelynek �lvonalbeli csapata volt, r�ad�sul a csapat remek�l szerepelt a csehszlov�k �lvonalban, 1987-ben b�ntet�kkel legy�zte a Sparta Pr�g�t a kupad�nt�ben, 1988-ban pedig a Bayern M�nchennel meccselt az UEFA-kup�ban, �s a DAC m�rkan�vakkoriban egy�rtelm�en t�ln�tt a Csall�k�z�n. A DAC kiv�teles poz�ci�ja azt�n Csehszlov�kia felboml�s�val megsz�nt, az �n�ll� szlov�k bajnoks�gban m�r Kassa, k�s�bb pedig Rimaszombat �s Szenc is k�pviselve volt.

A m�sik es�ly�t 2008 �sz�n szalasztotta el a DAC, amikor n�mik�pp v�ratlanul hat-h�tezer ember kezdett Dunaszerdahelyen meccsre j�rni. Ehhez kellett egy szimbolikus jelenet is, a DAC–Trnava (3–0) m�rk�z�sen egy nagyszombati drukker �trohant a p�ly�n, �s let�pett a ker�t�sr�l egy magyar z�szl�t (nem maradt sok�ig a birtok�ban). Az incidensnek a szlov�kiai �s a magyarorsz�gi sajt�ban is egyfajta szoft-h�bor�s olvasata volt; az SNS sovinizmussal �s etnikai provok�ci�val v�dolta a dunaszerdahelyi k�z�ns�get, �s a DAC-stadion azonnali bez�r�s�t k�vetelte. A stadiont Anna Belousovov� legnagyobb b�nat�ra nem z�rt�k be, de a magyar z�szl�kat egy t�rv�nyrendelettel megpr�b�lt�k kitiltani a trib�n�kr�l, a DAC-drukkerek ugyanis a bajnoki m�rk�z�seken magyar z�szl�kat lengettek, �s a magyar himnuszt �nekelt�k, amit a szlov�k k�zv�lem�ny nem n�zett j� szemmel (de m�g a szlov�kiai magyar �rtelmis�g egy r�sze sem). Az ilyen z�szl�t�rv�nyekre is tal�lunk p�ld�t Eur�p�ban, a spanyol polg�rh�bor� ut�n p�ld�ul a Franco-rezsim betiltotta a katal�n nyelv �s a katal�n nemzeti szimb�lumok haszn�lat�t, de a katal�n identit�studatot nem tudta sz�m�zni a Camp Noub�l.

HM: Mi�rt nem v�lt v�g�l identit�sk�pz� klubb� a DAC?

GJ: A szurkol�k nagyon hamar r�j�ttek, hogy a klubvezet�s ignor�lja a DAC hagyom�nyait, s egy id� ut�n a t�volmarad�sukkal fejezt�k ki nemtetsz�s�ket. A drukkerek joggal k�rt�k sz�mon a tulajdonosi k�r�n a koncepci�zus munk�t, a tudatos csapat�p�t�st, a profi ut�np�tl�s-nevel�st, a csall�k�zi k�t�d�st vagy az �tgondolt j�v�k�pet. A klubvezet�s r�ad�sul k�l�nb�z� retorzi�kat alkalmazott a v�lem�ny�ket hangosan kinyilv�n�t� szurkol�kkal szemben, megpr�b�lta megf�leml�teni �ket, a tiltakoz�kat kivezette a stadionb�l, let�pette a „Magyar fiatalokat a csapatba!” felirat� transzparenst stb. A DAC t�bb mint sz�z �ve �r�d� t�rt�net�ben a mostani klubvezet�s alatt fordult el� el�sz�r, hogy a szerdahelyiek magyar ajk� j�t�kos n�lk�l �lltak ki egy bajnoki m�rk�z�sre.

HM: Ez felvet egy �rdekes k�rd�st: vajon a k�zv�lem�ny mi�rt nevezte magyar csapatnak a DAC-ot, ha nem j�tszott magyar futballista a csapatban? Mert a szurkol�t�bora a magyar nemzeti identit�ssal kapcsolatos szimb�lumokat haszn�lt? Ez mintha ellentmondana a bilba�i vagy barcelonai p�ld�nak, mert ott a j�t�kosok nemzetis�ge is fontos.

GJ: A Barc�ra is csak n�h�ny �ve jellemz�, hogy saj�t ut�np�tl�s�b�l t�lti fel a nagycsapatot. Nem is olyan r�gen – p�ld�ul a Van Gaal-korszakban – m�g t�bb hollandfutballist�juk volt, mint katal�n. Az Athletic Bilbao pedig egyed�l�ll� jelens�g a globaliz�l�d� futballvil�gban, �k kiz�r�lag baszk nemzetis�g�, ill. Baszkf�ld�n nevelked� j�t�kost szerz�dtetnek. Amikor a kilencvenes �vek elej�n a munkaer� szabad �raml�s�r�l rendelkez� Bosman-szab�ly �tdimenzion�lta a futballpiacot, a bilba�i klubvezet�s megk�rdezte a szurkol�kat, hogy mi legyen: maradjanak-e h�ek a „csak baszk” elvhez, vagy nyissanak �k is, mert bez�rk�z�sukkal v�gleg leszakadhatnak az �lmez�nyt�l. Ez akkoriban val�s vesz�lynek t�nt, a baszk szurkol�k els�pr� t�bbs�ge m�gis �gy v�lte, ink�bb essenek ki az �lvonalb�l, de tartsanak ki az etnikai identit�st hangs�lyoz� klubfiloz�fia mellett.

Ami pedig a DAC-ot illeti: m�r 2008 �sz�n sem az�rt j�rt ki az a hat-h�tezer ember a szerdahelyi stadionba, mert olyan pr�ma focit j�tszottak az innen-onnan �sszeverbuv�lt l�gi�sok. Egy�ltal�n nem. A szurkol� ugyanis – ahogy te is �rtad egy kor�bbi tanulm�nyodban – nem a futballist�kkal, s nem is a csapattal azonosul, hanem sokkal ink�bb a csapat �ltal reprezent�lt k�z�ss�ggel. A DAC meccseire is az�rt j�rtak annyian, hogy a szurkol�s r�v�n nyerjen kollekt�v kifejez�st a k�l�nb�z� jogszab�lyok �ltal megt�p�zott magyar identit�studatuk.

HM: Ez igaz, de – hogy egy sk�ciai p�ld�t eml�tsek – a katolikus Celtic-szurkol�knak igenis komoly gondot okozott, ha a klubvezet�s nem katolikus j�t�kost igazolt. Teh�t az identifik�ci�nak k�l�nb�z� fajt�i vannak, att�l f�gg�en, hogy mivel identifik�l�dunk, a csapattal, a szurkol�i k�z�ss�ggel, esetleg a klub �rt�keivel.

GJ: A Celtic �s a Rangers rivaliz�l�sa j� p�lda arra, hogy a futball nemcsak az etnikai, hanem a vall�si �s a politikai identit�sra is kihat�ssal lehet. A Celtic h�vei katolikusok, f�ggetlens�gp�rtiak, rigmusaikban az IRA-t dics��tik. A Rangers h�vei viszont protest�nsok, rojalist�k, brit-p�rtiak, a kir�lyn�re esk�sznek, s rigmusaikban az IRA ellenfel�t, az Ulsteri V�delmi Sz�vets�get �ltetik.

Sok�ig elk�pzelhetetlen volt, hogy egy katolikus a protest�ns Rangersben futballozzon. S amikor a nyolcvanas �vek v�g�n egy Mo Johnston nev� focista a Celticb�l a Rangersbe igazolt, mindk�t oldal meggy�l�lte �t. A katolikusok �rul�nak tartott�k, �s Molotov-kokt�lokat dobtak a h�z�ra. A radik�lisabb Rangers-drukkerek pedig a klubsz�kh�z el�tt t�pt�k sz�t szezonb�rlet�ket, �gy tiltakozva a katolikus Johnston �rkez�se ellen. A Rangersben ugyanis m�r az is b�nnek sz�m�tott, ha egy protest�ns futballista katolikus l�nynak udvarolt. A helyzet m�ra sokat javult, b�r az Ibrox Parkban a bili�rdasztalok bor�t�sa m�g ma sem z�ld, mert az a gy�l�lt Celtic sz�ne.

 

HM: Amikor a Celtic �s a Rangers j�tszik egym�ssal, akkor a m�rk�z�s a k�t klub �ltal hordozott t�rsadalmi jelent�startalmak konfront�ci�j�v� v�lik. Megfigyelhet�-e ez a jelens�g a szlov�k–magyar p�rharcok sor�n?

GJ: Persze, el�g kimenni egy Nitra–DAC meccsre, ahol a hazai B-k�z�p k�l�nb�z� rigmusokkal Malina Hedviget pocskondi�zza. De eml�thet�k m�ltbeli p�ld�k is. Itt volt p�ld�ul Szikora Gy�rgy esete. Szikora kiv�l� sp�ler volt. Amikor az 1966-os v�b�re k�sz�l� brazilok edz�meccsre h�vt�k a csehszlov�kokat, egymaga halomra cselezte a brazil v�d�ket, �gyhogy m�snap „feh�r Pel�nek” nevezte �t a brazil sajt�. Azt�n az 1970-es vb-selejtez�k�n egy csehszlov�k–magyar meccs sz�net�ben saj�t csapatt�rsai – Adameccel az �len – let�madt�k �t az �lt�z�ben, �s azzal gyan�s�tott�k, hogy el�rulta a taktik�t a magyaroknak. Ezzel tulajdonk�ppen v�get is �rt a v�logatotts�g a 23 �ves Szikora sz�m�ra, aki az eset ut�n gyal�zkod� leveleket kapott, feles�g�t pedig inzult�lt�k a villamoson.

Az els� olyan konfront�ci�, amelyre a sz�lesebb k�zv�lem�ny is felkapta a fej�t, az 1992-es Slovan–Ferencv�ros BEK-m�rk�z�s volt, a Me�iar-f�le politikai hatalom ugyanis a t�glamezei stadion vend�gszektor�ban akarta demonstr�lni erej�t, �gyhogy a kommand�sok v�logat�s n�lk�l �t�tt�k a magyar szurkol�kat. Az attak egyben figyelmeztet�s volt a szlov�kiai magyarok sz�m�ra –  s ezt nem �n mondom, hanem Simon Kuper brit �r�. Hasonl�an �rt�kelhet� a 2008. novemberi DAC–Slovan m�rk�z�s k�r�t�se is, a rend�rattak jogoss�g�t al�t�maszt� videofelv�teleket ugyanis az �g�retek ellen�re az�ta sem mutatt�k be.

HM: Ha megk�rdezem egy magyarorsz�gi fiatalt�l, hogy kinek drukkol, akkor azt feleli, a Barcelon�nak, a Real Madridnak vagy a Liverpoolnak. Kinek szurkolnak ma a szlov�kiai magyarok?

GJ: Egy id�ben tal�n a Fradinak szurkoltak a legt�bben, meg persze az �jpestnek, a Honv�dnak vagy �ppen a Vasasnak, mint p�ld�ul ap�m, akinek Vasas-tags�gi igazolv�nya is volt. M�ra ezek a klubok lez�ll�ttek. Sokan �rthetetlennek nevezik, hogy egy pesti gyerek hogyan szurkolhat k�lf�ldi kluboknak, amikor ott a Fradi vagy az UTE. Pedig nincs ott, ez a Fradi m�r r�g nem az a Fradi. Vegy�nk p�ld�nak egy dunaszerdahelyi gyereket. Kinek drukkol? A DAC-nak? Nem jellemz�. Ma m�r alig j�rnak n�z�k a DAC meccseire. De mi�rt is szurkolna a DAC-nak? Mivel sz�l�tja �t meg a DAC? Hi�nyzik az a priv�t kapocs a szurkol� �s a csapat k�z�tt, ami r�gen l�tezett, amikor a helyiek m�g szem�lyesen ismert�k a j�t�kosokat, besz�lgettek vel�k edz�s ut�n, egy utc�ban laktak stb. Ma akkora a fluktu�ci�, hogy neh�z sz�mon tartani, kik alkotj�k a j�t�koskeretet. J�ttment futballist�k, akik f�l �vet t�ltenek itt, azt�n lel�pnek, semmilyen k�t�d�s�k nincs a klubhoz, se az adott r�gi�hoz, nem ismerik a klub hagyom�nyait stb. Egyr�szt.

M�sr�szt pedig a k�z�p-kelet-eur�pai klubok szurkol�i a legt�bb esetben val�sz�n�leg joggal felt�telezik azt, hogy saj�t csapatuk palira veszi �ket. Mert ami a p�ly�n zajlik, az nem futball, hanem fogad�si csal�ssal foglalkoz�, b�nszervezetk�nt m�k�d� csoportok interakci�ja, amit a k�znyelv bund�nak h�v.

S ahol a klub nem veszi figyelembe saj�t szurkol�it, ahol ismeretlen j�t�kosok l�ty�gnek a p�ly�n, ahol gyan�s meccseket j�tszanak h�tr�l h�tre, ott mi�rt j�rjon ki a n�z�? Egy k�z�p-kelet-eur�pai csapat drukker�nek r�ad�sul nem adatik meg a permanens siker�lm�ny. Ez is egy nagyon fontos t�nyez�. Ezt a siker�lm�nyt ugyanis megkapja a Barcelon�t�l, a Real Madridt�l meg a Manchester Unitedt�l, de nem kapja meg a helyi csapatt�l. Hogy a Barcelona meg a Real Madrid j�t�kosait nem ismeri szem�lyesen? Dehogynem. Tele van vel�k a nyomtatott sajt�, a web, el�fizethet� a Barca TV meg Real Madrid TV, bel�thatunk az �lt�z�j�kbe, a Twitteren el�rulj�k nek�nk, hogy mit reggeliztek stb.

HM: A bund�z�snak val�ban van egy elidegen�t� hat�sa a szurkol�kra n�zve, m�gis megk�rdezem, vannak-e olyan helyi csapatok, amelyek legal�bb laza pozit�v identifik�ci�s referenciak�nt sz�ba j�hetnek a szlov�kiai magyarok sz�m�ra?

GJ: Helyi szinten biztosan vannak ilyenek. �ltal�nos v�laszt adni m�r nehezebb. Erre mindig azt szoktam mondani, hogy az �letben nem ez a legfontosabb k�rd�s. S k�l�nben is: els�sorban emberek vagyunk, s csak m�sodsorban magyarok, szlov�kok, csehek. �gyhogy mindenki annak szurkol, akinek akar. �n speciel a magyar v�logatottnak.

(A sz�veg a 2012. m�rcius 7-�n R�vkom�romban elhangzott besz�lget�s r�vid�tett �s szerkesztett v�ltozata.)

www.ujszo.com