Kellemes úgy írni egy blogot, hogy az előző hétvégén győzelemmel mutatkoztunk be hazai közönségünk előtt. Sok változás volt a csapat háza tályán az elmúlt időszakban. Sikerült szereznünk pár olyan focistát, akik tényleg nem csak a mennyiséget, de a minőséget is növelték. Végre van edzőnk, és bárki bármit mond, ez egy nagyon fontos dolog. Azt meg, hogy mennyire lesz eredményes, taktikai ötletei mennyire válnak be, majd az idő eldönti. Sajnos, az első szezonbeli meccsünkön nem voltam, így arról nem is tudok írni, így nekem a szezon most kezdődött igazán.

Új mezek, új csapat, új hazai pálya, megújult önbizalom és tisztázott taktikai hadrend – nagyjából így indult a szombat délután. Amióta Fc Friends tag vagyok, ilyen erős csapattal még nem álltunk pályára. András taktikai értekezlete, bemelegítés, csapatkép és vonulhattunk is a kezdőrúgásra. Kapuban Pityke, előtte Songi – Laca – Ajpek – Dudu védőnégyes. Középályás volt 5 darab, ebből kettő: Valacsai Tomi és Csövi védekező, Balázs, Debisten és Feki a kreatívabb részlegben. Elöl egyedüli vérbeli csatárként Csabi. Cserepadon: Varjú Peti, Jancsi, Gyagya és jómagam.

Meglepően magabiztossan kezdtünk, nem engedtük magunkra az ekecsieket, akik mindent egy lapra feltéve az egyetlen csatárukon keresztül akartak mindent csinálni. Ez a mi malmunkra hajtotta a vizet, mert ugye nekünk a védekező halfokkal együtt, ott négy emberünk is volt. Debi jól osztogatott, futtata mind Fekit, mind Balázst. Lassan akciókig is eljutottunk, de semmi komoly. Viszont mezőnyfölényben voltunk, az 5 középpályás jól birtokolta a labdát – okosan passzolgattak. Fordulásig egy ekecsi és egy- két hazai helyzetet lehetett feljegyezni.

Szünetben ismét új taktikai tanácsok, lelkifröccs és mehettet a második 45 perc. Pár perccel a fordulás után meg is született az idei szezon első Fc Friendses gólja, Csabi okosan előzte meg a kapust, aki már tehetetlen volt. Nagy volt az öröm, mert teljesen megérdemelten vezettünk.

Sajnos kicsit megijedtünk a góltól és visszaestünk, az ekecsiek ránk jöttek, mi meg átálltunk kontrákra. Ebből Varjú, Feki, Songi Balázs is sikeresen kihagyott egyet-egyet, de nagyon jó volt, hogy bár ők támadtak, mi alakítottunk ki helyzeteket. És akkor még azt is meg kell említteni, hogy bizony a partjelző keményen szabadnapot vett ki. De azért végül mégis csak befújtak egy tizenegyest. Debisten tört előre és okosan átesett a védő lábán. Jó megoldás. Senki nem akarta vállalni a rúgást, Csabi meg ekkor már a kispadon volt, végül Songi – akinek hagymát lehetne vágni a hasán, berúgta. A kapus eltalálta az irányt, de hárítani nem tudott. Ekkor már forrt a hangulat a mi kapunk előtt is, de álltuk a sarat. Egészen a nyolcvanötödik percig, amikor is egy teljesen ártalmatlannak tűnő beívelés után a labda a kapunkban kötött ki. Felesleges... Na mindegy, kihúztuk foggal- körömmel – megvan az első 3 pont. Ez azt jelenti, hogy három csapat is van, aki mögöttünk kullog, még szerzett pont nélkül, sőt ha jobb lenne a gólarányunk, akár a negyedikek is lehetnénk.

Fontos volt ez a győzelem, mert megadhatja az alaphangot az egész idényre, jó volt, hogy van tapasztalat és vannak olyan emberek, akikre lehet számítani. Feki is végigrobotolta a jobboldalt, Songi is gyakran járt előre, annál lassabban vissza, de mindig volt aki helyettesítse. Debi uralta a középpályát, Tomi, és Csövi – amíg meg nem sérült, kíválóan szűrték az ellenfél támadásait. Jancsi is harcolt, ahogy bírt, és Csabi is aktívabb volt, mint a pálya közepén szokott lenni. Plusszpont, hogy gyakran visszajárt besegíteni a középpályának. Gyenge pont számomra Varjú unott játéka, ami csalódás volt nekem, de majd csak belejön, csak hát fókuszálni kell.

Na, akkor irány következő 3 pontért.

Szellemi és taktikai gondviselés

Új taktika amivel pályára léptünk, nem egy új találmány, sok nagy csapat játszott – játszik ilyen felfogásban. Az Inter ezzel nyert BL-t, a Chelsea bajnokságot, a brazilok meg VB-t. Lényeg a középpálya teljes uralma, akkor ideális, ha az ellenfél 1 csatárral játszik, esetleg van egy olyan meghatározó irányítójuk, akit ki kell kapcsolni, hogy a csatárok ne tudjanak használható labdákat kapni. A két véd.köp. dolga, hogy labdát szerezzen, és azt, amint lehet tovább passzolja. Ezzel majd a támadó négyes kezd valamit. Ha jobban megnézzük, akkor ez egy rendes 4-5-1 kicsit átpofozva, helyzethez alakítva. Gyengéi a szélek , vagyis hogy nehezebb levédekezni azokat és a szélről érkező beadásokat csak egy szem csatár várja, esetleg a támadó középpályás is odaérhet. Ha viszont okosan van játszva, akkor nagyon jól kihasználható és eredményes lehet.

Fontos megemlíteni, hogy a csapat új mezekben játszott. Ez nem csak azért fontos, mert szépek, hamen, mert az önbizalmát növeli egy csapatnak, ha rendes felszerelében játszik; nem pedig szedett- vedett, ezerszer mosott, szétmálló dolgokban. Lehet Puskás Öcsinek és Messinek mindegy volna mi van/ volt rajta- de egy olyan csapatnak mint a miénk, nagy szellemi erőt tud adni, hogy ilyen téren is konkurenciaképesek vagyunk. Most már egy rendes felnőtt csapat benyomását keltsük. Jó ez.

Bob

Súgó 1 hozzászólás

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.

1

2011.09.06. 11:24 Gyalló Bobby nem voltak szedett vedett, rongyos, szétmálló dresszeink...