M�toszok a sportol�sr�l

mery(www.mno.hu)  2014.09.03. 13:42

Rengeteg mítosz él a köztudatban a sportolásról. A rossz légzés miatt szúr az oldalunk edzés közben? Valóban harminc perc után kezd el zsírt égetni a szervezet? Tényleg egészségtelen a mozgás éhgyomorra? Ezekre a kérdésekre kerestek választ a szakért�k.

 

Akik szabadidejükben szívesen sportolnak, gyakran esnek abba a hibába, hogy szakért�ként beszélnek a sportról – legalábbis ez a következtetés vonható le akár a fitnesztermekben elejtett mondatokból, vagy az ismer�sökkel, barátokkal való beszélgetésekb�l. A sportról való eszmecserék alkalmával gyakran kevesebb mint öt perc is elegend�, hogy a résztvev�k rossz teóriát kezdjenek el egymás között terjeszteni. Vannak, akik meg vannak gy�z�dve például arról, hogy a téli sportok károsítják a tüd�t. Vannak, akik azt tanácsolják, hogy több mint 30 percig kell edzeni, mivel a zsírégetés félóra után indul csak be. Valóban így van? A Focus.de összeszedte a legismertebb sportmítoszokat.

 

1. A rossz légzés miatt szúr az oldalunk?

 

A sport közbeni oldalszúrás ismert jelenség – korábban a testnevel�tanárok könnyen elintézték ezt a kérdést azzal, hogy ne beszélj, amíg edzel, és nem fog szúrni az oldalad. A beszéd nem okoz oldalszúrást – vélte Hans-Hermann Dickhuth, a német sportorvoslási és megel�zési társaság tiszteletbeli elnöke. Oldalszúrást teljesen más dolgok okoznak, ilyen például a gyors légzés – mondta a szakért�. Ennek az egyik eddig még meg nem er�sített magyarázata, hogy az oxigén nem megfelel� ellátása miatt görcsöl be, majd szúr a rekeszizom.

 

„Ezeket a panaszokat a máj és a lép is el�idézheti” – jelentette ki a sportorvos. A sport közbeni megváltozott vérellátás következtében az egyes szervek ugyanis kevesebb vért kapnak, mint nyugalmi állapotban. Egy másik ok lehet, hogy a lép és a máj köt�szövete fellazul, ami futás közben szúró érzést okozhat.

 

Az oldalszúrás nem veszélyes, csak kellemetlen. Ahhoz, hogy ez a bosszantó fájdalom elmúljon, gyakran az is elegend�, ha a tempót lassítjuk, és figyelünk az egyenletes légzésre. Vannak, akik arra esküsznek, hogy ilyenkor a kezünket a fájó területre kell nyomni.

 

2. Csak harminc perc után kezd el zsírt égetni a szervezet?

 

Még azok is, akik lassan futnak, az els� lépést�l kezdve égetnek zsírt. „A test már az edzés els� percét�l kezdve megkezdi a támadást az energiaraktárak ellen” – mondta Walter Schmidt, a Bayreuthi Egyetem sportorvosi osztályának vezet�je. Persze a zsírégetés mértéke az els� métereken még igen alacsony. „Ha a test bemelegszik, akkor kezdi a szervezet a zsírraktárakból nyerni az energiát” – mondta a szakért�. Az optimális zsírégetés azonban valóban 20-30 perc mozgás után kezd�dik.

 

3. Az edzés el�tti nyújtás bemelegíti az izmokat?

 

A szabadidejükben szívesen futók 80 százaléka rendszeresen nyújt, de nem emiatt kerüli el �ket a sérülés – ezt mutatja ugyanis a Karlsruhe-i Egyetem egyik vizsgálata. „Nagyon fontos a nyújtás edzés után, mivel sport közben az izom feszesebb és keményebb lesz” – mondta Hans-Hermann Dickhuth. Elengedhetetlen továbbá a nyújtás azoknál is, akik sokat ülnek, így hozhatók helyre ugyanis a hát és a mellkas megrövidült izomrostjai. A sport el�tti nyújtásra azonban más szabályok érvényesek. Vannak olyan tanulmányok, amelyek azt mutatják, hogy a verseny el�tti nyújtás káros a sportolóknak, ugyanis a nyújtás csökkenti az izomtónust, ami csökkentheti a teljesítményt.

 

A reggeli torna valóban nem való mindenkinek. „Két különböz� típus van” – mondta Hans-Hermann Dickhuth. „Vannak a hajnali pacsirta típusok, és vannak az éjjeli baglyok, akik reggel 11 el�tt nem hajlandók kikelni az ágyból, náluk a reggeli sportnál probléma lehet például a vércukorszinttel.” Valóban sok zsírt lehet égetni éhgyomorra? A reggeli és az esti zsírégetés között csak nüansznyi a különbség. Ha reggel éhgyomorra edzünk, akkor kevesebb szénhidrát áll a szervezet rendelkezésére, így a zsírégetés hamarabb beindul, mivel szüksége van a szervezetnek az energiára.

 

5. Károsítja a tüd�t a hideg leveg�?

 

Csupán az alacsony h�mérséklet miatt nem érdemes feladni a sportolást a friss leveg�n. Az a mítosz, miszerint a hideg leveg� károsítja a tüd�t, még azokra az emberekre sem feltétlen igaz, akik nincsenek edzésben. Az, hogy milyen az ember h�érzete, típusfügg�. Persze minél hidegebb van, annál kellemetlenebb a sport is, a hidegre érzékeny hörg�k, nyálkahártya és tüd� összehúzódik. Ez az összehúzódás azonban egy id� után olyan er�s lehet, hogy roham fordulhat el� – mondta Hans-Hermann Dickhuth.

 

A hideg leveg� belégzése is képes kisebb köhögési ingert elindítani. Ez ellen az is segít, ha kicsit csökkentjük a tempót, vagy ha nem lélegzünk olyan mélyeket, de egy sál is remek megoldás lehet a hideg és a köhögési roham ellen. Mínusz 15 fok alatt azonban már nem szabad futni. De a nulla fok körüli h�mérséklet is veszélyes lehet az asztmásokra.

 

6. Segít az izomfájdalmon a mozgás?

 

Korábban elterjedt az a nézet, hogy az izomgörcsök és -túlsavasodás a túlzott er�ltetés miatt alakulnak ki. Ma már más véleményen vannak a szakért�k, úgy gondolják, hogy ez a fájdalom a kisebb izomrostsérülések miatt alakul ki. Ezek vezetnek a kellemetlen gyulladáshoz és az idegi irritációhoz, amely az edzés utáni második napon éri el csúcspontját, majd azt követ�en lassan elhalványul.

 

„Ha az ember mérsékelten mozog, akkor azok az anyagok, amelyek ezt a gyulladásos reakciót el�idézik, jobban leépülnek” – mondta Hans-Hermann Dickhuth. A fájó izomláz legjobb ellenszere az id�. Az olyan házi praktikák, mint a szauna vagy a forró fürd� csak enyhébb fájdalom esetén segítenek. A nyújtás sem segít az izomlázon – legalábbis ezt mutatják a különböz� vizsgálatok. Épp ellenkez�leg: ausztrál kutatók megállapították, hogy az izomláz ugyanannyira volt er�s akkor is, ha kimaradt a sport utáni nyújtás, mint amikor nem maradt ki. Amerikai kutatócsoport megállapította, hogy a kávé például remek lehet a bosszantó panaszok ellen. Két csésze edzés el�tt enyhítheti a fájdalomérzetet.

 

7. A rossz állóképesség miatt izzadunk?

 

Legalább fél liter folyadékot párologtatunk el naponta a b�rünkön keresztül. Közel hárommillió verejtékmirigy hálózza be az emberi testet. Edzés közben a test vért pumpál a b�r alatt, amivel párhuzamosan a verejték elpárolog. Az izzadás megfelel� h�mérsékleten tartja a testet. Az, hogy ki mennyire izzadós, az egyénileg változik, még azoknál is, akik akár egy súlycsoportba tartoznak. Az viszont igaz, hogy a túlsúlyosak jobban izzadnak, mint a soványabbak. A túlsúly viszont alacsonyabb állóképességi szinttel jár együtt.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.