Másodszor kaptunk ki 2:0-ás vezetésről a tavasszal, és míg az első betudható annak, hogy szünetben megtudtuk, hogy rosszul cseréltünk, most semmi ilyen nem történt. A meccsre a tejfalusi pályán került sor, szépen elő is volt készítve, meg előző nap esett, így a kemény talajra se lehetett panasz.

Több változás is volt a múlt héthez képest: szerencsére kapuban megint Feri volt, a védőnégyesbe Csövi, Laca és Gógyi mellett Deniza játszott, a középpálya négyesét Lali (aki most balhalf volt), Ajpek, Csabi é Feki alkotta, elöl pedig meglepő módon Jancsi kezdett Ferenczi Tomival.

A mérkőzés jól kezdődött, már  a második percben megszereztük a vezetést. Végre sikerült egy szögletet gólra váltani – Laca a kapu előtti keveredés után közelről a kapuba gyötörte a labdát.  A gól minket, de az ekecsieket is meglepte. Mi tovább támadgadtunk, okossan játszottunk, és ha több szerencsénk van, akkor Jancsi és Tomi is gólt rúghatott volna. A harmincadik percben aztán jött az első sérülés, El Capitáno térde nem bírta tovább. Helyére Valacsay Tomi ment, és nem sokkal később duplájára emelte a góljaink számát. Bíztató eredmény, és bizakodásra okot adó játék az első 45 percben. Főleg amíg Jancsi is pályán volt, tudtunk fontos párharcokat nyerni, meg kirúgásokat elfejelni, megszerezni.

Fordulás után sajnos megint jött a hidegzuhany, pár perc után már egalizáltak is a vendégek, akkik sokkal gyorsabban, pontosabban és agreszívebben játszottak, mint az első játékrészben. Mi meg csak kerestük a labdát meg önmagunkat is. Ekkor nagyon hiányzott Varjú Peti és Jancsi is, hogy kicsit meg tudjuk tartani a labdát, vagy hogy esetleg vissza szerezzük azt. Nem sokkal később már vesztésre álltunk, és igazából én vártam, hogy  mikor jön a  negyedik, de szerencsére nem jött. Mi becseréltük Csáder Dávidot, aki mindösze 7-8 percet játszott, mikoris megsérült – a bokája nem bírta a terhelést, de ezalatt ha higgadtabb, akkor pontot menthetett volna. Maga vezette kapura a labdát, de lövés helyett cselezni próbált.  Nagy kár. Helyére jött Ákos, én pedig pár percel később Fekit váltottam. Sajnos az egyenlíttés nem jött össze. Kár, mert az első félidőért pontot érdemeltünk volna.

Nekem pozitív volt Jancsi csatárjátéka, bár néha feleslegessen cipelte a labdát, de hasznosabb volt mint balszéllen. Ott ha labdát veszt, vagy feleslegessen sokáig cselez akkor gyakran lekontráztak belőle minket a végén. Itt nagyobb szabdsága volt, mert mögötte még ott volt  a középpálya is. Lali szerintem kicsit túlságossan előre húzódott, ami egy más csapatban nem lenne gond, de nálunk ezzel kivonta magát a játékból. Mi nem szoktunk rendes íveléseket a kapu elé küldeni, így nem lehetett játékba hozni. Pedig a bal fele gyakran üres volt, lehetett volna labdát fordíttani oda is. Szerintem Ajpek is jobb focista, mint amit Ekecs ellen mutatott, hiányzott neki Peti, akivel hasonlóan gondolkodnak. Az viszont pozitív volt, hogy gyakran jött hátra labdát szerezni, vagy szerelni. El tudnák képzelni egy Ajpek - Jancsi csatárduót, mögöttük meg Peti. Az már elég kemény erőt képviselne. Mögöttük meg Lali – Csabi – Feki mozogna. Még egy meccs van, és azon megint jó lenne pontot szerezni. És még egy dolgot kell elkerülnünk – a teljessen felesleges és hárítható gólokat. Hajrá FC Friends.

Ferenczi Tomi, a csapat legfiatalabb tagja, aki kezdőcsatár volt:

Szerintem elég jó volt, volt pár szép akciónk amiket gólra lehetett volna váltani,de ez nem akart összejönni,főleg nekem. Sokat elrontottam,dühös is vagyok nagyon.Saját teljesitményemmel nemvagyok megelégedve,viszont csapatéval annál inkább. Szerintem a második félidőt elég könnyelműen kezdtük,ezért esett az a két hirtelen gól. A hibákból tanulunk,minden meccs után egyre jobbak leszünk. Hajrá Friends!

Haramia Ákos, aki ezúttal húsz percet csatárkodott:

Első félidő nagyon jó volt, mindenki nagyon jól csinálta a munkáját, az ekecsiek nem nagyon tudtak labdába rúgni. Úgy tűnt, mintha mi irányítottuk volna a játékot! A második félidőbe tisztára szétestünk. Nem tudom miért van ez. De mindig ez van. Az első gól megint egy ilyen lepény gól volt, de az is gólnak számít. Dehát ez van. Szerintem teljesítményben az egész csapat javult. Hiányzott a Peti és a Songi is szerintem, de jó volt a benyomás. Egy tejfalusi ismerősöm azt mondta, hogy nem érti, hogy miért vagytunk utolsók, hisz tudtok focizni!! Ami az én teljesítményemet illeti, meg mindig nagyon lassú es puha vagyok, de szerintem ez volt az eddigi legjobb. Még mindig nagyon rossz, de jobb volt, mint eddig! Ha igy fog tovább menni, jövőre lehet egy-két pontot is szerezni! HAJRA FRIENDS!!!

Méry János, én, aki ezúttal csatárként szerepelt:

Ezen a meccsen nyernünk kellett, ha életben akartuk tartani abbéli reményeinket, hogy ne végezzünk utolsó helyen a bajnokságban. Varjú Peti és Songi hiánya érzékenyen érintette a csapatot, bár Ajpi visszatért és ezúttal a középpálya közepére állítottam, magamat pedig csatársorba. Szerintem ez két dolog miatt volt tűrhető döntés. Először is, mivel az ellenfél labdatartásánál a Ferenczi Tomikával - aki a csatártársam volt -, jól meghajtottuk a vendégvédőket, másrészt pedig azt hiszem, hogy én legalább a fejpárbajokba belementem és ezáltal nem volt minden kirúugás az ellenfélé. Az első félidőben szinte minden támadásunk veszélyes volt, ha négygólos vezetéssel vonulunk az öltözőbe, akkor senki nem szolhatott volna semmit.

Sajnos én a 30. perc környékén lesérültem. Egy fejpárbaj során a földet érés előtt oldalról térden rúgtak, s ezáltal a földre érés pillanatában a térdem abnormális állapotban hajlott el, s erre földetéréskor az egész testsúlyom ránehezedett, minek következtében roppanást fájdalmat éreztem. Egy kis fagyasztósprés kezeéls után vissza akartam ugyan menni, de Ördög jelezte, hogy mýár cseréltek. Utólag jobb is így.

A helyemre beállt Valacsai Tomi, tőle szokatlan harciassággal szerzett egy újabb gólt, így kétgólos vezetéssel vonulhattunk az öltözőbe. A második félidő előtt figyelmeztettem a fiúkal, hogy még semmi sem dőlt el, hogy ne könnyelműsködjék el a dolgot. Sajnos nem hallgattak rám. Az ellenfél 10. perc alatt kiegyenlített. Egyszerüen nem pörögtünk fel kellően a második félidőre, ellenben az ekecsiekkel, akike vadállat játékos-edzőjük hajtott. Talán ez hiányzott nálunk is, és egy vezéregyéniség, aki a csapatnak egy ilyen zavaros periódusban labdatartással, esetleg egyni akciókkal önbizalmat adott volna. Sajnos a „spílerjeink“ közül sem az Ajpi, sem a Csabika, sem pedig Fekusz nem tudott felnőni a feladathoz, bár az utóbbi az egész meccsen hajtott, amiért komoly dicséret illeti. Christián szokásosan álmodozott a jobbhátvéd posztján, Csövikére egy fél rossz szavam sem lehet, úgy ahogy szokta, tartotta a lelket a csapatban, Laca, Gógyi manapság standard, jó teljesítményt nyújtanak, Lalika, megharcolta a magáét, Ajpinak is volt egy-egy veszélyes helyzete, Csabika, nem igen találta a helyét, Ferenczi Tomika rengeteget futott, jól is játszott, de két 100%-os ziccert elrontott. Valacsai Tomi, az erőnlétéhez képest nagyot hajtott, Csáder Dávidka ziccerben lővés helyett cselezett, a bokája bánta, Haramia Axo pedig egész jó teljesítményt nyújtott. Ezen a meccsen nem érdemeltünk vereséget, remélem, hogy Békén, ahol a becsületünk a tét, tisztes eredményt érünk majd el.

Hajrá Friends!

A hazai csapat felállítása:

• Süke Ferenc (1)
• Csuba Christián (3)
• Fráz László (7)
• Gódány Tibor (12)
• Cséfalvay András (4)
• Fekete Adrián (13) ****(80´)
• Ajpek Marián (5)
• Hideghéthy Csaba (9)
• Mészáros Lajos (10)
• Ferenczi Tamás (14) **(60´)
• Méry János (c) (17) *(35´)

  ---

• Valacsai Tamás (16) *(35´)
• Csáder Dávid (8) **(60´) ***(65´)
• Haramia Ákos (15) ***(65´)
• Strieľenec Dávid (6) ****(80´
   

FC Friends - Ekecs "B" 2:3(2:0)
Gólszerzők: Fráz László(12.), ValacsaiTamás (43.) illetve
Bódis Tibor(47.), Halasi  Sándor (50.), Nagy Bálint

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.